Fraknó várát a XIII. században határvárként építették. 1626 óta az Esterházy család tulajdonát képezi, napjainkig őrzi jelentős műgyűjteményüket.

A Rozália-hegység egyik nyúlványán emelkedik a hatalmas erődítmény, Fraknó vára, melyet a XIII. században határvárként építettek. A törökellenes háborúk idején a nyugat védelmező bástyája volt. A vár 1626 óta az Esterházy család tulajdonát képezi, mely napjainkig őrzi jelentős műgyűjteményüket. 1635 és 1637 között gróf Esterházy Miklós újjáépíttette a várat, ekkor csak a lakótornyot hagyták meg a XIV. századi épületből. Olasz építőmesterek tervei alapján emelték a 17. században erődítménnyé. A vár a környéken az egyetlen, amelyet a törökellenes háborúk alatt soha nem foglaltak el.

Útikalauz információk

Burgenland egyik legismertebb jelképe, a Fraknó vára fogadja mini vármegyénk látogatóit. Az eredetit a Nagymartoni grófok építtették, ebből az időből származik az öregtorony (lévén bazaltból, hívják fekete toronynak is) illetve a nagytorony. Amikor gróf Esterházy Miklós a munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe, 1622-ben, II. Ferdinándtól megkapta Fraknót. A gróf ezután bővítette erődítménnyé a düledező építményt, fia, Pál pedig a fellegvár kiépítését szorgalmazta. Az erődítmény rendeltetése is megváltozott: kincstárként, levéltárként és a fegyverraktárként szolgált. A barokk épületegyüttest 2000-ben újították föl teljesen.

A Bolldorf-Reitstätter család jószerével az utolsó utáni pillanatban vásárolta meg a kaboldi kastélyt, mert annyira leromlott állapotban volt, hogy már elbontását tervezték, és helyét fölparcellázták volna – építési telkeket álmodtak a helyébe. Tirol első női építésze, Martha Boll Village Reitstätter fogott a kastély felújításába, 2004-ben pedig lánya, Anna Schlanitz örökölte az épületet. Egyébként 1222-ből ismerjük róla az első írásos feljegyzést. A legenda szerint szomorú, magyar vonatkozású történelmi esemény is kapcsolódik hozzá. Zrínyi Péter Frangeppán Ferenccel (Madarász Viktor festményéről ismerjük őket) 1670-ben, Bécsbe vezető útja során a kastélyban éjszakázott. A vár akkori gazdája, Kéry János azonban elárulta a magyar nagyurakat, így reggel lefogták, majd egy évvel később, Bécsújhelyen kivégezték őket.