Makett világ
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.
Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki a jelenlegi épületegyüttes, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja.
A kismartoni Esterházy-kastély története egy XIII. századi várra nyúlik vissza, amely a XVII. század végén kerül az Esterházyak tulajdonába. A család egyik legjelentősebb alakja, a hercegi rangot elnyert Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk kastéllyá építtette át a várat. A kastély számára II. Miklós uralkodása alatt következik el a második fénykor a XIX. század elején, mivel a kastélyt klasszicista stílusban építtette át.
Kapuvárnak az elmúlt fél évszázadban több temploma volt. Az első a várban, a várkápolna. Majd ezt követően egy fatemplom épült harangtoronnyal, ekkor alapították a plébániát 1679-ben. Megépítették az első kőtemplomot az úttal párhuzamosan 1718-ban. A feljegyzések szerint egy kisebb, mutatós barokk templom, gazdag berendezéssel és ajándékokkal elhalmozva.
A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott.
A mai épületet a XIII. század elején kezdték építeni román stílusban.
A Sopronbánfalva közepén álló kápolna a 12. században épült. Hajója még ma is románkori. A tornyot a 14. században építették, amely a soproni bencés templom tornyára hasonlít. A templom szószéke is középkori. A kőtorony két oldalán Szent József és Remete Szent Antal 18. századi kőszobrai állnak.
Mintha csak egy felhőn lebegne – patinás kőszobrokkal szegélyezett kőlépcsőjével horgonyozva a valóság talaján – magasodik Sopron peremén, a néhai falu, Sopronbánfalva fölé a Pálos Kolostor.